CukorBorSó

Élt két legény. Az egyiknek mindene megvolt. Háza, szép arája, sok aranya. A másik legénynek semmije se volt, csak botja volt, meg kutyája volt és árnyéka volt.

 Hiába ám a különbség, mindkettőnek fájt valami odabent. Nem tudták mit keresnek, de valami nagy-nagy ürességet éreztek.

Egy nap, mikor már elviselhetetlennek érezték a sötétséget, a kilátástalan mélységet- eljött hozzájuk egy tündér.
Így szólt a tündér a gazdag legényhez: "Figyellek én téged legény egy ideje. Van házad, szép arád, sok aranyad... mégsem vagy boldog. Mit kívánsz hát? Cukorborsót és paprikás krumplit vagy, hogy magától oldódjon meg minden bajod, gondod, mi a válladat nyomja."

 A gazdag legény nem habozott és az egyszerűbb, gyors megoldást választotta. Nem is értette, hogyan segíthetne rajta egy cukorborsó, meg egy tál paprikás krumpli.

A jó tündér elment a szegény legényhez is. És ugyanúgy szólt hozzá.
 "Figyellek én téged legény egy ideje. Látom nincs semmid, csak botod van, meg kutyád van, meg árnyékod van. Mit kívánsz hát? Cukorborsót és paprikás krumplit vagy, hogy magától oldódjon meg minden bajod, gondod, mi a válladat nyomja."

 A legény elgondolkodott. És bár nem értette hogyan segíthetne rajta egy cukorborsó meg egy tál paprikás krumpli, mivel régen nem evett, ez utóbbit választotta.

A gazdag legény gondja egy csapásra megoldódott. De hamarosan visszatértek a hétköznapok. Ugyanúgy telt minden. És nem tudta mi hiányzik. De nem volt meg a kincs mire vágyott. A kincs, amiért porig égett...
A szegény legény megkapta a cukorborsót és a paprikás krumplit. A cukorborsót elültette, ápolgatta naponta. A paprikás krumplit először, azt gondolta jóízűen megeszi, de látta, hogy kutyája korgó gyomorral szomorúan nézi és neki adta az egészet. 
A jó tündér ezt látva soha ki nem fogyó spájzt adott a legénynek, melyben mindig azt találta, mit éppen megkívánt. 
A cukorborsó pedig a kedves ápolástól nőt-növekedett, mígnem egy szép napon csodálatos lánnyá változott.


A szegény legény a szemébe nézett és azt mondta: "Meg van a kincs mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, és otthon leszek az égben."