CukorBorSó

Telente vasárnap az összes albérlet ragyog,
ülnek a szobában a lakók,
hozzájuk felszökött lányokkal isszák a teát,
kinéznek, s azt mondják: "tél van most, tehát."

Telente vasárnap az összes főbérlő ragyog,
s azt mondja: "főbérlő vagyok."
Az összes OTP és posta vasárnap bezár,
mindegyik számlánk befizetve már.

Az összes részeges vasárnap egy percre megáll,
s azt mondja: "tél van most, tehát."
Apám is megáll a tükörnél, s azt mondja megint:
"Na tessék, elkoptak fehér ingeink."

Telente vasárnap én az ágyban maradok,
fel nem kelek, fel nem kelek,
csak vagyok, vagyok,
és ki nem néznék a téli utcára.

Fekszem az ágyamban, s visszafelé számolom
az éveket, az éveket,
s minden pereg,
oda megy vissza, ahonnan előjött.

Minden megy vissza egy távoli falrepedésbe,
húzódik régi helyére,
mennek az albérlők, teával forró vizükben,
főbérlők, főbérletükben.

Telente vasárnap a városban valami meghal,
nemcsak, hogy meghal, de: "meghal,"
hallom, hogy elmegy, a hó ropog,
s nem veszik észre,Cseh Tamás: Telente vasárnap
elsétál hózáporba és halálos télbe.

Telente vasárnap a város egy perc alatt meghal,
és mindent felfal egy nagy fal.
Ágyamnál megáll egy férfi és azt mondja megint:
"Na tessék, elkoptak fehér ingeink."

 Cseh Tamás: Telente vasarnap

Szervusz Tamás!
Barátként kösözntelek, mert mi egyszer ittunk együtt.
Úgy szoktam mesélni, hogy egyszer berúgtunk együtt. Mert mindenki így meséli. Veled mindenki berúgott egyszer a pesti éjszakában, vagy a balatoniban, vagy a budaiban... Én az Izolabellában pálinkáztam veled - így szoktam mesélni.
Te is meséltél azon az estén, és indán táncot is jártál. Meséltél nőkről, költészetről, az életről. Meséltél, meséltél, megállíthatatlanul. Csak hallgattalak és kacagtam, a hajamat túrva.
Így volt, így is volt.
És most semmi vagy, a semmid vagyok...
Szervusz Tamás